Induljunk ki tal�n abb�l, hogy a l� t�rsas �llat, m�nesben �l (jobb esetben).  A m�nes lehet 2, 3 vagy ak�r 30 tag� is, �gy a lovaknak meg kellett tanulniuk valamiylen besz�dform�t kialak�tani eym�s k�z�tt. Besz�lhet�nk it a hangjukr�l, de a testbesz�d�k okkal ink�bb �rulkod�bb!

A l� hangja
Sokszor hallhattunk m� lovat nyer�teni, de vajon azt is tudjuk, hogy ezt mi�rt csin�lja?! Sz�mtalan oka lehet r�! Vegy�k els�nek a csik�t �s az anyj�t. Az anya nem csak a szagr�l, de a csik� hangj�r�l is felismeri, hogy �hozz� tartozik-e vagy sem. A m�nekn�l isnagy szerepe van a hangnak, illetve a nyer�ts�nek, ha p�rz�si id�szak van p�ld�ul ez remek�l kihaszn�lhat� egym�s h�v�s�ra. Vagy a tipikus "r�h�g�s". Biztosan tudj�tok, hogy mir�l besz�lek, az amikor esetleg r�p�t ny�jtasz fel�, vagy a vacsor�j�t apja, de a nagyon ragaszkod� lovak a gazd�ik fel� is hangztatj�k. M�s lovaknak akikhez k�t�dnek szint�n alkalmazz�k.

A testbesz�d
Kezdj�k h�t az elej�n. Ha egy l� m�g nem simert l�val tal�lkozuk, akkor a szagl�s�ra hagyatkozik. Remek szagl�suk van, �gy a k�t l� egym�st�l szagmint�t vesz, amit �ltal�ban a dominancia kifejez�se k�vet, hogy mindenki tiszt�ban legyen az er�viszonyokkal. A k�t l� �sszedugja az orr�t, majd a domin�nsabb (lehet az kanca, avgy m�n) el�re dobbantja az egyik mells� l�b�t egy hangos "ny�g�s" k�s�ret�ben.Ha az egyik l� egyb�l elfogadja a m�sikat f�l�tte �ll�nak, akkor ezzel a dolog le is z�rult, ha mindkett� mag�t tekinti domin�nsnak a m�sikkal szemben, akkor komoly harcra is sor ker�lhet, ha van r� m�dja a lovaknak.
A l� a m�sikkal t�bbf�le m�don is harcolhat. Ha a harc egyoldal�, akkor el�g egy fenyeget� suny�t�s, vagy jelz�s�rt�k� harap�s. Ha ez nem el�g, akkor komolyabb harap�s k�vetkezik, ha ez sem d�nti el a "f�n�ks�get", akkor j�n a r�g�s. Vagy "fart l�k" a k�t l�, �s h�ts� k�t l�bbal r�g, vagy az els� l�bakkal k�zdenek. Ez ut�bbi m�ncsik�kn�l gyakran figyelhet� meg j�t�kos form�ban, amikor egym�ssal szemben fel�gaskodnak, �s a k�t els� l�bbal kap�lnak, pr�b�lj�k a m�sikat maguk al� gy�rni, a f�ldre teperni. Sajno n�h�nyl� teheti ezt emberrel is, rossz �lm�ny vagy hi�nyos nevel�s miatt.

Ha egy l� figyel, akkor mindk�t f�l�t egyenesen az ismeretlen t�rgy ileltve szem�ly ir�ny�ban �ll. Ha elfogadja az �jsons�got, akkor csakhalk szuzog�st hallunk, �s ha m�r meggy�z�d�tt r�la, hogy nem jelent r� vesz�lyt esetleg tov�bb is �ll, vagy j�tszanikezd vele, �rdekl�dik fel�le.
Ha nem csak halk szuszog�st hallunk, akkor �vatosabbnak kell lenn�nk, mert a nagy horkant�sok m�r vesz�ylesebb dologra utalnak (legal�bbis a l� szemsz�g�b�l). Ilyenkor legy�nk �vatosak, mert b�rmikor f�lreugorhat, vagy thet hirtelen mozdulatokat.

�ltal�ban �rdemes szem el�tt tartani, hogy a l� meg�rzi, hogy az ember f�l-e, �s ennek megfelel�en viselkedik � is. Az idegess�g is �tragad r� az emberr�l. A l�val val� b�n�s sor�n mindig legy�nk nyugodtak, hat�rozottak, egy�rtelm�ek (!), de nem durv�k.

Ha a l�nak nem tetszik valami, vagy m�s �llatra akar t�madni, a f�leit szorosanh�tracsapja, majdnm teljesen lesimulnak, ilyenkor nagyon �vatosnak kell lenn�nk, ha egy l� �gy j�n fel�nk, az semmi j�t nem jelenthet. Te t�vessz�k �ssze azzal, amikor h�trafel� figyel!

�gaskod�s: Az �gaskod� l� er�f�l�ny�t igyekszik kimutatni. Az �gaskod�s az emberrel val� kapcsolat sor�n gyakran ellenkez�st is jelent.

Felszabadultan mozg� l�: A l�, ha hosszabb ideig nem mozgott, vagy ha erej�t akarja megmutatni, gyakran k�l�n�sen lebeg�s mozg�ssal �get vagy v�gt�zik. A l� a szabadban �ltal�ban nem �get folyamatosan hossz� ideig, sz�vesebben l�p vagy v�gt�zik. Ez az �llapota k�pezi az egyetlen kiv�telt. Az iylen mozg�s k�zben nem ritka at �gynevezett z�szl�s farok, ez a j�kedv�nek a jele.

 J�t�kra h�v� magatart�s: A lovak �l�nk figyelemmel �s enyh�n felemelt farokkal h�vj�k egym�st j�t�kra.

 Hemperg�s: A tiszt�lkod�son k�v�l �lvezetet is ad.