A lovastusa (military, h�romnapos verseny) egy olyan lovas sport�g, amely h�rom r�szb�l �ll: d�jlovagl�sb�l, term�szetes akad�lyokkal t�zdelt tereplovagl�sb�l �s d�jugrat�sb�l. A lovastusa a legkomolyabb kih�v�st jelenti a lovassportok k�z�tt, hiszen igen magas szint� sokoldal�s�got k�vetel l� �s lovas r�sz�r�l egyar�nt. A mai szab�lyok szerint a h�rom versenyr�szt h�rom egym�s k�vet� napon tartj�k meg, �s a lovasnak term�szetesen mind a h�rom r�szt ugyanazzal a l�val kell teljes�tenie. A sport�g eredetileg a katonas�ghoz k�t�dik, a kik�pz�s �s a versenyek sor�n a lovak alapvet� k�pess�geit m�rt�k fel: az engedelmess�get, a kitart�st �s az ugr� k�pess�get. A lovastus�nak az egyes orsz�gokban �s adott korokban m�s-m�s volt a lebonyol�t�si rendszere, napjainkban a h�romnapos verseny az �ltal�nos.

A lovastusa h�rom – egym�st�l meglehet�sen elt�r� jelleg� – versenysz�mb�l �ll: d�jlovagl�sb�l, terepversenyb�l �s ugr�sb�l. A versenyt h�rom, egym�st k�vet� napon bonyol�tj�k le, ugyanazon l�val �s lovassal. Az els� napon d�jlovagl�st rendezik, amelynek sor�n a lovasok a szok�sos d�jlovagl� n�gysz�gben (20�60 m vagy 20�40 m) teljes�tik a r�szversenyt.
A terepverseny �ltal�ban k�t szakaszb�l �ll: az els� („A”) az �n. kis�get� szakasz, a m�sik a „D”, vagyis terepakad�ly szakasz (cross).Az akad�lyok szil�rdan �p�tettek vagy �thet�ek, �s a term�szetess�g hat�s�t kelt� t�rgyakb�l �llnak (rudak, k�falak, s�v�nyek stb.), vagy a term�szetes k�rnyezet r�sz�t k�pezik (patakok, tavak, �rkok stb.), valamint ezek kombin�ci�i. Az egyes szakaszok feladatait (iram, akad�lyok stb.) a lovastusa-szab�lyzat tartalmazza. Az ellenszeg�l�s�rt, a l�r�l val� lees�s�rt �s id�t�ll�p�s�rt hibapont j�r. Buk�s vagy n�gyszeri ellenszeg�l�s eset�n kiz�rj�k a versenyz�t.
A verseny harmadik eleme az ugr�versenysz�m, amit a d�jugrat�s szok�sos szab�lyai szerint b�r�lnak el. Ebben a versenysz�mban 500–800 m�ter hossz� z�rt p�ly�n 10–14 120–130 centim�teres ugr�st kell teljes�teni, melynek sor�n a l� ugr�k�pess�ge, idom�totts�ga �s lovagolhat�s�ga a meghat�roz�.
A lovastusa versenyt az a versenyz� nyeri, aki a h�rom versenynap �sszes�tett legjobbja, azaz aki a legkevesebb hibapontot gy�jti �ssze.

A militaryl� alkat�ban is elt�r a m�sik k�t lovassport (d�jlovagl�s, d�jugrat�s) lovait�l. N�lk�l�zhetetlen tulajdons�ga a sz�v�ss�g �s kitart�s, emellett rendk�v�li v�gt�z�- �s ugr�k�pess�ggel, fordul�konys�ggal �s gyorsas�ggal is kell rendelkeznie. Ezeket a feladatokat azonban csak akkor tudja megfelel� szinten teljes�teni, ha lovasa ir�nt felt�tlen engedelmess�get tan�s�t, ugyanakkor el�gg� b�tor is, ami az egyes akad�lyok (be nem l�that� helyre ugr�s, v�zbe ugr�s stb.) teljes�t�s�hez sz�ks�ges. Mindemellett a l�nak meg kell felelnie a d�jugrat�s �s a d�jlovagl�s f� kit�teleinek is. A lovasnak is rendelkeznie kell a k�t m�sik szak�g (d�jugrat�s, d�jlovagl�s) lovasainak tulajdons�gaival, ugyanakkor komoly fizikai er�nl�ttel is kell rendelkeznie. A lovastus�ban a n� �s a f�rfi lovasok egy�tt versenyeznek.