A l� vemhess�gi ideje 330-340 nap. Az ell�s k�zeled�s�re - a napt�rban feljegyzett d�tumon k�v�l - k�ls� jelekb�l is k�vetkeztethet�nk. Ilyen jelek a horpaszok bees�se, a fart� bes�pped�se, a csecsbimb�k v�g�n megjelen�, s�rg�s sz�nezet� viaszcseppek megjelen�se.

K�zvetlen�l az ell�s el�tt a kanc�n k�lik�s t�netek figyelhet�k meg (kapar, t�bbsz�r lefekszik, k�rbej�r a boxban), valamint s�r�n �s keveset vizel. Ell�s el�tt 2 h�ttel a kanc�t helyezz�k fert�tlen�tett, m�lyen almozott, huzatmentes boxba �s biztos�tsunk sz�m�ra kell� nyugalmat.
Az ell�s m�sodik szakasza a kitol�si szakasz, amikor is a kanca megelli a csik�t. A l�bh�lyag jelenik meg el�sz�r, mely ha mag�t�l nem reped fel, c�lszer� felrepeszteni, de el�tte mindenk�pp gy�z�dj�nk meg r�la, hogy mindk�t el�ls� l�b jelen van-e �s j�l helyez�dik a sz�l��tban. Rendellenes fekv�s eset�n azonnal �rtes�ts�k az �llatorvost.
A kanca viszonylag gyorsan ellik, �gy az ell�s megindul�s�t k�vet�en 30-40 percen bel�l megellik (er�s haspr�s). A csik� helyes fekv�se eset�n seg�ts�gre ritk�n van sz�ks�ge, ilyenkor azonban a csik�t csak lefel�, a tol�sokkal �sszhangban szabad csak h�zni, nagyon k�m�letesen.
A kitol�si szakasz hirtelen kezd�dik, s szab�lyos id�k�z�nk�nt (1-1,5 percenk�nt) jelentkez� tol�f�j�sok (6-8) eredm�nyek�nt megjelenik a l�bh�lyag (a magzatburok, benne a csik� k�t mels� l�b�val), majd miut�n ez felrepedt, a magzatv�z elfolyik, s a kanca megellik.
A kitol�si szakasz legnehezebb r�sze a mellkas �thalad�sa. Ilyenkor seg�thet�nk a kanc�nak (ha sz�ks�ges). K�l�n�sen sz�k, fiatal kanc�kn�l g�treped�s is el�fordulhat. Ilyenkor �llatorvosi beavatkoz�sra van sz�ks�g az ell�st k�vet�en, azonban addig is felt�tlen�l tiszt�n kell tartanunk a sebet �s mihamarabb el�ll�tani a v�rz�st.
Az ell�st k�vet�en a k�ld�kzsin�r a kanca fel�ll�s�nak pillanat�ban elszakad. Elv�gni semmif�lek�ppen sem szabad. Esetleg roncsolni szokt�k, de ez sem aj�nlott mivel m�g ilyenkor is jelent�s mennyis�g� v�r jut a csik�ba a m�hlep�nyb�l. A k�ld�kcsonk fert�tlen�t�s�t valamilyen sz�r�t� hat�s� szerrel c�lszer� elv�gezni, s nem �rt megism�telni a csik� els� napjaiban sem.
A b�lszurok kihajt�sa k�tf�le m�don t�rt�nhet. Be�nt�ssel, vagy 1,5-2 dl parafinolajjal sz�jon �t nyelvgy�k�rre adva.

Fontos, hogy ell�s ut�n a csik� min�l hamarabb szopjon, mert �gy jut hozz� a kolosztrumhoz (f�ccstej), mely immunrendszer�nek kialakul�s�ban j�tszik d�nt� szerepet. A csik� az els� hetekben naponta ak�r 60-70 alkalommal is szopik. A m�hlep�nynek az ell�st k�vet�en 30 percen bel�l t�voznia kell a kanc�b�l. Ha ez nem t�rt�nik meg felt�tlen�l �llatorvost kell h�vni. Ikerell�s eset�n gyakran el�fordul, hogy az els� csik� sz�let�se ut�n �r�kig semmi sem t�rt�nik, nem t�vozik el a m�hlep�ny a m�sodik miatt. A magzatburkot �s a m�hlep�nyt felt�tlen fell kell k�tni "labd�ba", hogy a kanca r� ne l�pjen, mert a m�hlep�ny bennszakad�sa s�lyos probl�m�kat okozhat.  A m�hlep�ny, a magzatburok �s az �n. csik�keny�r (hippomannes), mely a magzatv�zben sz�rb�l, lev�llt h�mb�l �ssze�llt k�plet, �ltal�ban teny�rnyi, s�rg�s-z�ldes sz�nezet�.
R�gen azt hitt�k r�la, hogy a csik� t�pl�l�s�ban van szerepe.

Lovak eset�ben az ikerell�s igen ritka, kb. 0,5%, b�r teliv�rek eset�ben 1%-nyi is lehet. Az ikervemhess�g meg�llap�t�s�ra ma m�r 16-18 napt�l az ultrahang ny�jt seg�ts�get. A vemhet c�lszer� elvenni, mert a kanc�k �ltal�ban elvet�lnek, vagy holtan ellik meg a csik�kat. El�fordulhat azonban, hogy egyik, esetleg mindk�t csik� megmarad, de ezek vitalit�sa igen gyenge �s �ltal�ban fejletlen�l j�nnek a vil�gra.