Az injekci� bead�sa tulajdonk�ppen az �latorvos feladata. Ha azonban v�szhelyzetben semmik�pp nem tudsz egy �llatorvost el�ker�teni, magadnak kell cselekedned. Egy laikus azonban csakakkor adhat be injekci�t, ha tanulta, �s tudja a m�dj�t.
Ha lovad beteg, az injekci� alkalmaz�sa gyakran elker�lhetetlen. Vannak azonban m�s lehet�s�gek is, amelyekkel hat�konyan seg�thet�nk a lovon. Gy�gyszereket p�ld�ul ken�cs�k vagy oldatok form�j�ban is fel lehet vinni a b�rre. innen behatolnak a testbe, felsz�v�dnak, �s beker�lnek a v�rkering�rbe. Egy l�nak term�szetesen a takarm�nnyal egy�tt is adhatunk gy�gyszert, vagy porban feloldhatjuk ak�r az �v�v�z�ben is. A f�regtelen�t� anyagot k�zvetlen�l a sz�jba fecskendezik. Ezeket a gy�gyszereket ily m�don sokkal k�nnyebb beadni, kev�sb� vesz�lyesek, mint az injekci�k, �s a laikusok szempontj�b�l mindenk�ppen el�nyben r�szes�lnek.
Az injekci�knak viszont megvan az el�ny�k, hogy a gy�gyszer hat�anyagai k�zvetlen�l a v�rbe ker�lnek. J�val gyorsabban hatnak, mert nem kell el�sz�r �zhatolniuk a b�r�n vagy az em�szt�rendeszeren. Az injekci�k teh�tnagyon hazsnosak �s hat�konyak, ha arr�l van sz�, hogy a l�nak sz�ks�g eset�n min�l gyorsabb enyh�l�st biztos�tsunk. Ha az ember fecskend�t�vel ad be egy gy�gyszert, nem pedig sz�jon vagy b�r�n kersezt�l, sokkal jobb koncentr�ci�t �s gyorsabb hat�st �rhet el. Ez�rt t�bbnyire az injekci�kban adj�k be mindazokat az antibiotikum-f�les�geket, amelyeknek  nagy adagban kell a v�rbe jutniuk.
Azok a gy�gyszerek, amelyeket injekci�ban kell beadni, l�nyegesen dr�g�bbak, mint az egy�b anyagok. A fecskend�vel �t kell sz�rni a l� b�r�t, �s a test sz�m�ra idegen anyagot kell bejuttatni a szervezetbe. Ez azonban nem eg�szen vesz�lytelen. Egy piszkos �s m�r haszn�lt t�n kereszt�l vesz�lyes adag betegs�gcs�ra juthat a l� test�be. Ez�rt k�l�n�sen fontos, hogy csak steril, egyszer haszn�latos fecskend�ket alkalmazzunk. Ezenk�v�l a v�d�kupaknak a lehet� legtov�bb rajta kell maradnia a t�n. Mag�t a t�t sohasem szabad k�zvetlen�l megfogni, m�g akkor sem, ha el�tte fert�tlen�tett�k a kez�nket. A gy�gyszerek, amennyiben nem szakszer�en adtuk be �ket, allergikus reakci�t v�lthatnak ki, vagy jelent�sen korl�tozhatj�k �s vesz�lyeztethetik a l� eg�szs�g�t.

Az injekci� h�rom fajt�ja:

   1. Szubkut�ns injekci�k
A gy�ygszert k�zvetlen�l a b�r al� fecskendezik. Ez a legk�nnyebb m�dja az injekci� bead�s�nak. Ilyenkor felemelj�k a b�r egy darabj�t, k�nnyed�n �sszecs�pj�k, �s a folyad�kot az alatta l�v� k�t�sz�vetbe fecskendezz�k. �gy adj�k p�ld�ul a tetanuszinjekci�kat.

   2. Intramuszkul�ris injekci�k
A gy�gyszert egy nagy kiterjed�s� izomzatba fecskezdezz�k, amelyikben azt�n sz�toszlik. A l�n�l el�g egyszer�, mivel izmai meglehet�sen nagyok. Viszont rendk�v�l �vatosan, lassan fecskendezz�k, hogy ne okozzunk t�ls�gosan nagy f�jdalmat a l�nak.

   3. Intrav�n�s injekci�k
A gy�gyszer ezen az �ton hat a leggyorsabban. ezek az injekci�k azonban nem eg�szen vesz�lytelenek. El�sz�r is: k�nnyen megs�rthet�nk egy v�kony v�n�t. Azt�n ha egy gy�gyszer t�ls�gosan gyorsan jut be a v�rkering�sbe, komoly sz�v- �s t�d�reakci�ra ker�lhet sor. Ha nem tal�ljuk el a v�n�t, a gy�gyszer a vele hat�ros sz�vetekben oszlik el, �s f�jdalmas v�r�mleny vagy ak�r t�lyog is kialakulhat. A legrosszebb, a a gy�gyszert a v�na helyett t�ved�sb�l egy art�ri�ba fecskendezik. Akkor k�zvetlen�l az idegk�zpontba jut, s egy ilyen s�lyos t�ved�s ak�r hal�lhoz is vezethet. A kock�zatok elker�l�se v�gett intrav�n�s injekci�kat csakis v�szhelyzetben szoktak beadni. Ez pedig  kiz�r�lag a szakk�pzett �llatorvos dolga!

Az injekci� a gyakorlatban

   1. El�sz�r is alaposan �t kell vizsg�lni az olt�anyagot tartalmaz� �vegcs�t. Nem minden gy�gyszert lehet injekci�val beadni. Ezenk�v�l a gy�gyszer szavatoss�gi idely�nek m�g hat�lyosnak kell lennie, s a sz�n�nek �s �llag�nak sem szabad elv�ltoz�sokat mutatnia.
   2. Ezut�m nagyon alaposan meg kell mosnunk a kez�nket, hogy tiszta legyen, majd alkohollal fert�tlen�ten�nk kell az �vegcse tetej�t.
miel�tt felsz�vn�nk az olt�anyagot a t�be, annyi leveg�t kell besz�vtatni, amennyi  folyad�kot k�s�bb fel akarunk h�zni.
   3. A fert�tlen�tett fecskend�t�t ezut�n a kupakon kereszt�l az olt�anyagos �vegcs�be sz�rjuk, �s belenyomjuk a leveg�t.
   4. Ezut�n sz�vjuk fel a gy�gyszert az injekci�s t�be.
   5. V�g�l kih�zzuk a t�t az �vegcs�b�l, a fecskend�t felfel� tartjuk �s vigy�zva kinyomjuk a benne maradt leveg�t. Ha az injekci�t nem adjuk be azinnal, a t�re okvetlen�l ism�t fel kell helyezni a v�d�kupakot.

Az injekci�t n�gy k�l�nb�z� helyre adhatjuk be:

   1. A nyakba:
Itt ugyan v�dve vagyunk a pat�k r�g�sait�l, de fenn�ll a vesz�lye annk, hogy a sz�r�s hely�n v�r�mleny vagy t�lyog j�n l�tre. a legt�bb gy�gyszert csak kis mennyis�gben �s nagyon lassan, t�relmesen lehet beadni. Az a legjobb, ha a folyad�kot k�t r�szre osztjuk, �s a l� nyak�nak el�bb az egyik, majd a m�sik oldal�n adjuk be.
   2. A mellkasba:
A kezel� szem�ly sz�m�ra ez ugyanolyan k�nyelmes, mint a nyakba adott injekci�. A mellizopmba azonban legfeljebb 10 ml folyad�k fecskendezhet�.
   3. A farpof�ba
Ebben az esetben vigy�zz a r�g�sokra! Hogy elker�ld �ket, �llj lehet�leg min�l k�zelebb a l� fels� combj�hoz.
   4. A farba
Itt is fenn�ll a vezs�lye annak, hogy a l� kir�g. Mivel a b�r itt nagyon vastag, valamivel nagyobb er�vel kell besz�rni a fecskend�t.