A lovak életében rendkívül fontos szerepet játszik a szaglás. Ez az érzékük nagyon fejlett. A mérgező növényeket elsősorban szaglásuk, másodsorban ízlelésük alapján azonosítják. De nem csak a táplálkozásban játszik fontos szerepet. Még mindig vannak vadon élő lovak, a szaglásuk segít abban, hogy elkerüljék a ragadozókat, illetve tudják, ha a közelben van egy. Ez az érzékszerv az évezredek alatt ugyan olyan hatásos maradt. 

A ló ismeretlen környezetben minden dolgot alaposan megszagol, hogy megismerje új környezetét. Az új lovakkal is hasnlóan viselkedik.
A lovak a mi szagunkat is érzik, kellemesnek vagy épp kellemetlennek találják. Ló és lovasa közötti összhang nem működik, ha a ló nem bírja a lovasa szagát. A lovak a parfümöket sem szeretik. Nem csak orrukkal képesek a lovak szagolni, de felső, belső "ajkukkal" is. Ezt nevezik pipálásnak. Az ajkukon koncentrálósik a sok illatanyag. Erről bőveben olvashatsz a csikó születik menüben, a miért pipál a ló címszó alatt.

A szagok a felségterület kijelölésében is foontosak. Terültetük határát lócitrommal és vizelettel jelölik meg. És ha egy másik ló arra jár, csak mindig megszagolja az ismeretlen lócitromot, és tudni fogja, hogy más ménes területén jár.

Mikor egy csikó megszületik, az anyja körbenyalogatja (ezzel megtisztítja, serkenti vérkeringését) és jól meg is szaglássza. Később ugyanis a szaga alapján ismeri majd meg kicsinyét. A vadlovak pedig szaglásuk segítségével képesek vizet találni maguknak. Nagyon sok hegyvidéki póni pedig szaglásának és ösztönének köszönhetően el tudja kerülni a mocsarakat. A mének is szaglásuk alapján ismerik fel a párzásra hajlamos (sárló) kancát.