A lovak �let�ben rendk�v�l fontos szerepet j�tszik a szagl�s. Ez az �rz�k�k nagyon fejlett. A m�rgez� n�v�nyeket els�sorban szagl�suk, m�sodsorban �zlel�s�k alapj�n azonos�tj�k. De nem csak a t�pl�lkoz�sban j�tszik fontos szerepet. M�g mindig vannak vadon �l� lovak, a szagl�suk seg�t abban, hogy elker�lj�k a ragadoz�kat, illetve tudj�k, ha a k�zelben van egy. Ez az �rz�kszerv az �vezredek alatt ugyan olyan hat�sos maradt. 

A l� ismeretlen k�rnyezetben minden dolgot alaposan megszagol, hogy megismerje �j k�rnyezet�t. Az �j lovakkal is hasnl�an viselkedik.
A lovak a mi szagunkat is �rzik, kellemesnek vagy �pp kellemetlennek tal�lj�k. L� �s lovasa k�z�tti �sszhang nem m�k�dik, ha a l� nem b�rja a lovasa szag�t. A lovak a parf�m�ket sem szeretik. Nem csak orrukkal k�pesek a lovak szagolni, de fels�, bels� "ajkukkal" is. Ezt nevezik pip�l�snak. Az ajkukon koncentr�l�sik a sok illatanyag. Err�l b�veben olvashatsz a csik� sz�letik men�ben, a mi�rt pip�l a l� c�msz� alatt.

A szagok a fels�gter�let kijel�l�s�ben is foontosak. Ter�ltet�k hat�r�t l�citrommal �s vizelettel jel�lik meg. �s ha egy m�sik l� arra j�r, csak mindig megszagolja az ismeretlen l�citromot, �s tudni fogja, hogy m�s m�nes ter�let�n j�r.

Mikor egy csik� megsz�letik, az anyja k�rbenyalogatja (ezzel megtiszt�tja, serkenti v�rkering�s�t) �s j�l meg is szagl�ssza. K�s�bb ugyanis a szaga alapj�n ismeri majd meg kicsiny�t. A vadlovak pedig szagl�suk seg�ts�g�vel k�pesek vizet tal�lni maguknak. Nagyon sok hegyvid�ki p�ni pedig szagl�s�nak �s �szt�n�nek k�sz�nhet�en el tudja ker�lni a mocsarakat. A m�nek is szagl�suk alapj�n ismerik fel a p�rz�sra hajlamos (s�rl�) kanc�t.