A lovak legkor�bbi �se, az Eohippus, el�sz�r ez eoc�n (hajnal) korban jelent meg. Erre utal a n�v is: a hajnal lova. Bizony, meglep�dn�l, ha egy csoda �tj�n tal�lkozn�l vele. M�g csak nem is hasonl�tott a mai l�ra. 36 centim�ter magas lehetett, �s jobban hasonl�tott a kuty�ra, mint a l�ra. R�ad�sul a l�bain nem is volt pata, csak valamilyen pataszer� szaru k�pz�dm�ny. A kuty�khoz hasonl�an ujjp�rn�ik is voltak. A mells� l�b�n 4-4, m�g a h�ts�kon 3-3 ujj volt. Ezek a jelek arra utalnak, hogy ez a piciny lovacska �l�helye a puha talaj� �serd� volt. Mivel kicsik voltak, alacsony cserj�k leveleivel t�pl�lkoztak.

K�s�bb javult a helyzet a lovakkal kapcsolatban, egyre jobban kezdtek l� form�t �lteni. Az Eohippust a fejl�d�s "nyugd�jba k�ldte", �s kifejl�d�tt bel�le a Mesohippus, majd a Miohippus. �k m�r magasabbak voltak �seikn�l. A legjelent�sebb v�ltoz�s azonban a l�bukon k�vetkezett be: m�r csak 3-3 ujjuk volt

K�s�bb a d�s n�v�nyzet� �serd�ket felv�ltott�k a puszt�k. A lovaknak pedig �letbemarad�suk miatt, musz�j volt alkalmazkodniuk ehhez: legelni�k tov�bbra is kellett, de m�r a f�ldr�l. Ehhez elengedhetetlen volt a hossz� nyak, ugyanis csak �gy tudt�k el�rni a f�vet. �m egy legel�sz� lovacska-el�d j� zs�km�nyt jelentett a ragadoz�k sz�m�ra. Ez�rt a pacik el�dj�nek n�h�ny biztons�gi funkci�t kellett bevetni�k: a szemeik m�r oldalt helyezkedtek el, �gy l�t�ter�k n�vekedett, �s id�ben �szre tudt�k venni az �hes ragadoz�kat. A l�baik meger�s�dtek, �s egyetlen ujjuk maradt, amelyet m�r teljesen szaru bor�tott, �gy kialakult a pat�juk. Ez a sok v�ltoz�son kereszt�lment lovacska a Pliohippus.

A Pliohippusb�l fejl�d�tt ki egymilli� �vvel ezel�tt a mai l�, az Equus caballus. Ez a faj mag�ban hordozza az �sszes ma �l� l�fajta tulajdons�gait. Az Equus eredeti haz�ja Amerika volt, ahonnan az akkor m�g l�tez� f�ldh�don �t eljutott Eur�zsi�ba (Eur�pa �s �zsia k�z�sen). Amerik�ban ismeretlen okok miatt teljesen kipusztult, �s csak a h�d�t� spanyolokkal t�rt vissza. Az Equus caballus a f�ldrajzi k�rnyezet k�l�nb�z�s�gei miatt a F�ld k�l�nb�z� pontjain m�sk�ppen fejl�d�tt tov�bb, �gy kialakult a h�rom ismert alfaj, amelyekhez a mai l�fajt�k mindegyike k�thet�: az egyik ilyen az �zsiai vadl� (taki), a m�sik a Przewalski l�, a harmadik, pedig a tarp�n.