Nos akkor ebben amen�ben mindenf�le k�ppen a lovas szakkifejez�seket szeretn�m tiszt�zni, �s a f�lre�rt�seket kiker�lni. ABC sorrendben szedem �ssze �ket, ha valami hi�nyzik vagy sz�vesen l�tn�tok itt, akkor a vend�gk�nyvben tudtok err�l sz�t ejteni. J� n�zel�d�st.
Els� korben mindenk�ppen szeretn�m tiszt�zni a nemzetk�zi verseny r�vid�t�seket:

- CHIO -Concours Hippique International Official =  Hivatalos nemzetk�zi verseny
- CHI - Concours Hippique International=  Nemzetk�zi verseny
- CDI - Concours de Dressage International= Nemzetk�zi d�jlovagl� verseny
- CSI - Concours Saut Obstacle International= Nemzetk�zi d�jugrat� verseny
- CAI - Concours Attelage International=  Nemzetk�zi fogathajt� verseny
- CCI - Concours Complet International= Nemzetk�zi verseny minden st�lusbaN
 

AKAD�YLSOR – f�ldre fektetett rudak, akad�lyok sora.

�THALAD�SJELZ� – a lovard�ban a t�j�koz�d�st seg�t� bet�k.

BASCULE – ejtsd: baksz�l. A l� ilyen mozdulatot v�gez, amikor ugrat�s k�zben a leveg�ben van. H�t�t p�pos�tja, l�bait maga al� h�zza, nyak�t kiny�jtja.

BELOVAGL�S - amikor el�sz�r �lnek egy lovon.

BEV�S�S – idom�t�si m�dszer. A csik�t sz�let�se ut�n k�l�nf�le ingereknek teszik ki, melyek sor�n megtanulja, hogy az embernek engedelmeskedjen.

BLOKKOL�S - vagyis m�sn�ven bakol�s. �gy nevezik a l�nak azt a mozdulat�t, amikor felemeli a far�t s egyszerre mindk�t h�ts� l�b�val a leveg�be r�g. Ezt teheti v�dekez�sb�l, de gyakran megteszi �r�m�nek kifejez�sek�nt is. A m�g bet�retlen l�, pedig �gy is megpr�b�l megszabadulni a h�t�n �l� embert�l. A rode� versenyeken, ahol a bet�retlen lovakkal birk�znak a lovasok, rengeteg bakol�st l�thatunk.

COB - kisebb, z�m�k lovakra mondj�k, m�ret�k k�r�lbel�l 150 cm

COMBRA ENGED�S – oldalir�ny� mozg�s. Ilyenkor a l� el�re �s oldalra is mozog egyszerre.

ELLENV�GTA – ilyenkor a lovas arra utas�tja a lovat, hogy ne a helyes l�b�ra v�gt�zzon.

�P L� - akkor mondjuk, ha a l� eg�szs�ges, nem s�nt�t, nincsenek l�gz�si probl�m�i

F�L FELV�TEL – seg�ts�g, melynek sor�n a l� lelass�t, vagy meg�ll.

FELL�P� – kis l�pcs� vagy t�mb, amir�l k�nnyebb felsz�llni a l�ra.

F�LOLDALAZ�S – magas szint� oldalaz� mozg�s. A l� egy id�ben mozog el�re �s oldalra, k�zben a t�rzs�t a halad�s ir�ny�ba ford�tja.

FELPIP�L�S – a l� az orr�t felh�zza, �s a fogai �gy kil�tsz�dnak. Akkor csin�l ilyet a l�, ha valamilyen furcsa szagot �szlel, f�leg akkor, amikor a m�n meg�rzi a s�rl� kanca szag�t.

FOGH�JAS R�SZ – a l� sz�j�ban egy olyan r�sz, ahol nincsenek fogak. Ha ez nem lenne, nem tudn�nk zabl�t tenni a l� sz�j�ba.

GUMIHANRANG – m�sn�ven pataharang. Egy kis harang, amit a l� pat�j�ra raknak, hogy v�dje a sarokv�nkost �s a p�rt�t a s�r�l�sekt�l.

HACKAMORE - ez egy zabla n�lk�li kant�r.

HEVEDER - hossz� sz�les sz�j, amivel a nyerget a l� h�t�ra r�gz�tik.

KAPIC�N - A kapic�n a klasszikus l�kik�pz�s egyik legfontosabb szersz�ma. Alkalmaz�s�nak alapvet�en k�t c�lja van, egyr�szr�l a kik�pz� befoly�s�t biztos�tja fiatal lovak, vagy er�s m�nek eset�ben a sz�j presszion�l�sa n�lk�l, m�sr�szr�l a fiatal lovak helyes hajl�t�s�t biztos�tja a sz�j, a nyelv �s az �llkapocs f�l�s tort�r�ja n�lk�l.

KERET - a l� test�nek form�ja, amikor lovagolnak rajta

KIT�R�S - a l� hirtelen oldalra ugrik, f�leg akkor teszi ezt, ha megijed valam