A l�versenyz�st Magyarorsz�gon Sz�chenyi Istv�n honos�totta meg. A l�verseny kezdetben az egyszer� falusi emberek lovainak a templom k�r�l vagy a f�t�ren t�rt�n� futtat�sa volt. �ltal�ban csak k�t l� futott, �sszehasonl�t�sk�ppen. Akkoriban m�g csak erk�lcsi gy�zelmet jelentett, ha valakinek gyorsabb lova volt, illetve a gy�ztes l� tulajdonosa k�s�bb nagy �r�rt tudott megv�lni lov�t�l. �lelmes futtat�k, f�leg kisbirtokosok k�s�bb k�l�n arra teny�sztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerj�k, majd dr�g�n eladj�k n�gyl�b�jukat. Ezzel szerencs�tlen parasztok egyik bev�teli forr�s�t sz�ntett�k meg. Magyarorsz�gon a l�versenyz�snek k�t �ga van: a galopp �s az �get�. A l�verseny mindk�t �g�ban (a c�l a lehet� legnagyobb sebess�g el�r�se, �gy a gy�zelem megszerz�se, persze az adott �g szab�lyainak keret�n bel�l. A mai szab�lyok szerint az a l� az �get�verseny nyer�je, amelyik a c�lvonalat el�sz�r �rinti orr�val, majd teljes testhossz�val �rv�nyes j�rm�dban �thalad azon. Ha ezt k�t l� egyszerre teszi, akkor holtversenyben nyernek. Holtverseny persze a helyez�sekn�l is kialakulthat, de nyer� eset�n a legfontosabb. A mez�ny�k �ltal�ban 7-14 l�b�l �llnak. D�jversenyekben �s a galoppon a lovaknak egy t�vot kell megtenni�k, m�g az �get�n a hendikep versenyekben gyakori a t�rh�tr�ny a jobb k�pess�g� lovaknak.

A galopp versenyeken a lovak �ltal�ban angol tleiv�r fajt�j�ak, de rendeznek versenyeket akhal- teke �s arab teliv�r lovaknak is. Ezek a fajt�j� lovak nagyon kor�n fejl�dnek, ez�rt 2 �vesen m�r belovagolj�k �ket, �s 3 �vesen versenyeznek vel�k. H�rom t�vot k�l�n�t�nk el: r�vidt�v (900m), k�z�pt�v (2400) ileltve a hossz�t�v (3200 m). A t�vot, mint a neve ismutatja, galoppozva kell megtenni a lovaknak.

Az �get� is egyre elterjedtebb l�sport manaps�g, de eg�szen m�s mint a galopp. Itt nincsenek t�vok megk�l�nb�ztetve. Az adott t�vot kiz�r�lag �get�sben lehet megtenni, ez�rt k�l�n fajt�kat teny�sztettek ki erre a c�lra. Ezekr�l a fajt�kr�l t�bbet is megtudhatsz a l�fajt�k men�nkben.