Az els� d�jugrat� versenyekre a 19. sz�zad m�sodik fel�ben, Londonban, Dublinban (Royal Dublin Society Show, ez a verseny ma is vil�gh�r�), P�rizsban �s B�csben ker�lt sor. Ebben az id�ben kiz�r�lag a lovas st�lus�t �rt�kelt�k a versenyeken, de a szab�lyok fokozatosan �gy alakultak, hogy egyre hangs�lyosabb� v�lt az ugr�k�pess�g is.
Amikor 1912-ben olimpiai versenysz�m lett a d�jugrat�s, a szab�lyok m�g meglehet�sen bonyolultak voltak, de a FEI 1921-es megalakul�s�val megt�rt�nt a szab�lyok egys�ges�t�se, �s megkezd�d�tt a modern d�jugrat� versenyforma kialakul�sa.
A d�jugrat�s volt az els� a lovassportok k�z�l, ami a telev�zi�s k�zvet�t�seknek �s a szponzori szerz�d�seknek k�sz�nhet�en profi sport�gg� v�lt. A sport�gnak nagy l�k�st adott a vil�gkupa 1979-es bevezet�se, amivel a d�jugrat� versenyek eg�sz �vben folytathat�k lettek, �s a kor�bban hagyom�nyosan csak szabadt�rben folytatott versenyek t�lre beker�ltek a sportcsarnokba, �s eljutottak a vil�g legnagyobb v�rosaiba.
A d�jugrat�s l�nyeg�ben nem m�s, mint egy r�gz�tetlen akad�lyokb�l �ll�, meghat�rozott ter�leten l�v� p�lya lelovagol�sa. Ahogy a versenyek szinte n�, �s az akad�lyok egyre magasabbak lesznek, a sport egyre ink�bb a kik�pz�sr�l, a l� �s a lovasa k�z�tti kapcsolatr�l sz�l, valamint arr�l, hogy a lovas mennyire k�pes a lehet� legjobb vonalon v�gigvezetni a lovat, �s hogy milyen a l� ugr�k�pess�ge.
A versenyen az a l�nyeg, hogy az akad�lyok s�rtetlenek maradjanak. Kezd� szinten r�vid, viszonylag egyenes vonalvezet�s� p�ly�n kell folyamatosan, j� �temben �s egyens�lyban v�giglovagolni. Ahogy fokozatosan nehezednek a p�ly�k, tesztel�s al� ker�l a l� k�pzetts�ge, �s az a k�pess�ge, mennyire tudja r�vid�teni, illetve ny�jtani a v�gtaugr�sait az akad�lyok k�z�tt �s a kombin�ci�kban, az akad�lyok pedig egyre nehezebb� v�lnak.
Minden akad�ly lever�s�rt 4 hibapont j�r, az ellenszeg�l�s, a p�lyaveszt�s, a l�r�l es�s �s az alapid� t�ll�p�se szint�n hibapontokat jelent. A klasszikus sz�mokban minden r�sztvev�, aki hib�tlan alapp�ly�t teljes�t, �sszevet�sben vesz r�szt, ahol a gyorsas�g is sz�m�t. V�g�l az a l�-lovasa p�ros nyer, akik a legkevesebb hib�t k�vetik el �s a leggyorsabb teljes�tm�nyt ny�jtj�k.
A helyi versenyekt�l a nemzetk�zi versenyekig lehetnek vad�szsz�mok, ahol els�sorban a gyorsas�g sz�m�t; puissance vagy magasugr� sz�mok (ahol minden k�rben emelik az akad�lyok magass�g�t, aki ver, kiesik); derbysz�mok ( amelyeken term�szetesen akad�lyokat is kell ugratni, mint pl.: a h�res Hicksteadbenket); staf�tasz�mok; �s pontgy�jt� sz�mok, ahol a lovasnak a lehet� legt�bb pontot kell adott id� alatt �sszegy�jtenie.
Az ut�bbi �vek legsikeresebb d�jugrat� nemzetei N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s Hollandia. Mindh�rom orsz�g r�g�ta teny�szt j� ugr�lovakat. Nagy Britannia meg�rizte jelenl�t�t e versenyeken, az USA pedig h�res j� st�lus�, hat�kony lovasair�l. �vtizedeken kereszt�l az USA v�logatott keret�nek edz�je magyar lovagl�tan�r, N�methy Bertalan volt. Braz�lia Nelson Pessoa, �s fia, Rodrigo vezet�s�vel beker�lt a legjobb nemzetek k�z�, az 1996-os atlantai olimpi�n elnyert csapatbronz�remmel.