A d�jlovagl�s egyr�szt a lovassportok egyik szak�ga, melyet sokan a lovassportok kir�lyn�j�nek tartanak, m�sr�szt a l� kik�pz�s�nek egyik m�dja. D�jlovas versenyeket rendeznek a kezd�t�l eg�szen az olimpiai szintig. Alapvet� c�lja a l� szervezet�nek, term�szetes adotts�gainak �s emberrel val� partnerkapcsolat�nak fejleszt�se egy egym�sra �p�l� l�p�sekb�l �ll� kik�pz�si sk�la seg�ts�g�vel. A lovassportok minden �g�ban nagy jelent�s�ge van a l� alapkik�pz�s�nek, �gy a d�jugrat�sra sz�nt l�, a volt�zsversenyek lovai, a fogatversenyek lovai, de m�g a kiz�r�lag szabadid�sportra sz�nt lovak eset�ben is el�ny�s, ha a l� rendelkezik megfelel� szint� idom�t� kik�pz�ssel. A magas fokon kik�pzett d�jl� b�zik lovas�ban, �s a gyakorlott lovas legkisebb jelz�s�re k�szs�gesen, nyugodts�g�t, elengedetts�g�t, k�nnyeds�g�t meg�rizve hajtja v�gre a t�le megk�v�nt mozdulatot. A d�jlovagl�st n�ha a baletthez hasonl�tj�k. B�r ennek e sport�gnak a gy�kerei egy�szen Xenophon idej�ig ny�lnak vissza, a mai feladatsorok egyes elemeinek eredete pedig a harct�ren v�grehajtand� feladatokban keresend�, a nyugati civiliz�ci�ban a renesz�nsz kor�ban tekintett�k el�sz�r a d�jlovagl�st fontos sporttev�kenys�gnek. Ennek az id�szaknak a nagy lovagl� mesterei fejlesztett�k ki azt a fokozatos kik�pz�si m�dszert, amely az �ta sem v�ltozott sokat. A klasszikus d�jlovagl�st ma is a modern d�jlovagl�s alapj�nak tekintik.
Helyi d�jlovas versenyek kezd�dhetnek El�k�sz�t� szint� oszt�lyokban, ahol a lovasoknak csak l�p�sben �s �get�sben kell lovagolniuk. A lovak �s lovasok fokozatosan nehezed� feladatokat tartalmaz� szintek sorozat�n kereszt�l fejl�dhetnek eg�szen a nemzetk�zi versenyek Nagyd�j (Grand Prix) szintj�ig, ahol a legk�pzettebb l�-lovas p�rosok m�rik �ssze tud�sukat olyan versenyeken, mint p�ld�ul az olimpiai j�t�kok.
A nemzetk�zi FEI szintek:
- Szent Gy�rgy D�j (Prix St. Georges)
- Intermediare I
- Intermediare II
- Nagyd�j (Grand Prix)
- K�l�nleges Nagyd�j (Grand Prix Special)

A d�jlovas feladatok meghat�rozott sz�m�, adott helyen v�grehajtand� patanyomfigur�k, mozzanatok sorozat�b�l �llnak. Ezeket a feladatokat haszn�lj�k a versenyeken, ahol a l�-lovas p�rost �ltal�nosan elfogadott elvek szerint b�r�lj�k el, �s �gy �llap�tj�k meg a versenyz�k helyez�seit. A legmagasabb szinteken, a nemzetk�zi versenyek �s az olimpi�k feladatait a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g adja ki. Alacsonyabb szinteken a d�jlovas kik�pz�s r�szek�nt minden orsz�g maga hat�rozza meg a versenyeken v�grehajtand� feladatokat. Magyarorsz�gon a Magyar Lovas Sz�vets�g D�jlovagl� Szak�g�nak D�jlovagl� Szakbizotts�ga alak�tja ki, �s vizsg�lja fel�l �venk�nt a hazai versenyek feladatait. Minden feladat fel van osztva n�h�ny egym�st k�vet� csoportra, amelyek egy vagy t�bb mozzanatot tartalmazhatnak. Minden csoportot egy �s t�z k�z�tti sz�mmal �rt�kelnek a d�jlovasb�r�k a k�vetkez� sk�la szerint.