A western lovagl�s haz�ja Amerika, de z�mmel azokban az orsz�gokban honos, ahol m�g mindig szarvasmarha terel�sre �s munk�kra haszn�lj�k. Ilyenek: Afrika egyes r�szei, Ausztr�lia, �j- Z�land, Argent�na. De ez a st�lus egyre n�pszer�bb haz�nkban is, ennek oka pedig az, hogy minden lovas szereti a k�nny�, �rz�keny, kiegyens�lyozott lovon val� lovagl�s �r�meit. Hozz� tartozik persze az is, hogy egyre t�bben szeretn�k pr�b�ra tenni �gyess�g�ket a versenysz�mokban �s megtanulni e st�lus fog�sait.

A 16. sz�zadban a meg�lhet�s a lovakt�l f�gg�tt, hiszen a sz�ll�t�s, az �lelem �s a vad�szatok, k�s�bb pedig a marhacsord�k terel�se, fel�gyelete a lovagl�ssal szorosan �sszekapcsol�dott. Maga a western st�lus a marh�k �s egy�b �llatok k�r�li munk�b�l alakult ki. Az ezekben az id�kben elsaj�t�tott szak�rtelem k�pezi a mai western lovagl�s �s western versenysz�mok alapjait. R�gen Mexik�ban �s Amerik�ban hatalmas marhacsord�k �ltek, sok munk�t adva a cowboyoknak. A l� seg�ts�g�vel nagy t�vols�gokat hamar �t lehetett szelni, a csord�kat gyorsan, k�nnyen �ssze lehetett terelni vagy �pp lev�lasztani a betegeket ,gyeng�ket �s s�r�lteket, tov�bb� m�g sz�mos munka elv�gz�s�hez volt elengedhetetlen a n�gyl�b� t�rsunk.

A kulcsszerepet bet�lt� l�nak sok jellemz�nek kellett megfelelnie, mint a robban�konys�g, fordul�konys�g, j�l izmolts�g,  tanul�konys�g, nyugodts�g, k�szs�gess�g, nem lehetett ijed�s �s nem szeg�lhetett ellen a munk�nak.

A lovas �ltal alkalmazott seg�ts�g ad�sok is ehhez a st�lushoz igazodtak, hiszen a lovas egy k�zzel tartja a sz�rat, a m�sik kez�ben lassz�t vagy egy�b eszk�z�ket haszn�lt a l� h�t�n. A sz�rseg�ts�g indirekt m�don hatnak. Ez azt jelenti, hogy ha balra akarunk fordulni, akkor a laz�n l�g� jobb sz�rat �rintj�k a l� nyak�hoz �s azzal ford�tjuk balra. A sz�rak ez okb�l �ltal�ban neh�z b�rb�l k�sz�ltek, hogy a l� �rezze ha a hozz� �r. Ebben a st�lusban hosszabb l�btart�st alkalmaznak. A lovat f�k�nt tart�sunkkal �s tests�lyunkkal ir�ny�tjuk. A zabla a m�r kik�pzett lovakon fesz�t� zabla, ami azt a c�l szolg�lja, hogy a l� a legkisebb mozdulatokat is meg�rezze. A western nyereg spanyol/ mexik�i eredet�, amelynek a k�nyelem �s a biztons�g volt a legfontosabb funkci�ja. A nyergen tal�lhat� szarv, arra volt hivatott, hogy a meglassz�zott marh�t a cowboy meg tudja �lltani �gy, hogy a nyereghez akasztja a lassz� v�g�t, az �llatot pedig a l� s�lya tartja meg.

Minden fajt�j� l� haszn�lhat� western lovagl�sra, de nem mindegyik rendelkezik a megfelel� v�rm�rs�klettel �s tulajdons�gokkal, ami alkalmass� teszi a western st�lus� versenyekhez �s lovagl�shoz. Fentebb m�r eml�tett tanul�konys�g, nyugodts�g, ennek ellen�re robban�konys�g �s fordul�konys�g kell hogy a lovat jellemezze.

Az amerikai quarter horse a legn�pszer�bb a versenyek k�r�ben kiemelked� tulajdons�gai miatt: gyors, remek �ll�k�pess�g, f�rges�g, intelligencia, �r�k�lt „marha�rz�k”. Egy�b amerikai fajt�k (appaloosa, paint horse) is gyakran haszn�latosak. A l�nyeges dolog, hogy a l� term�szetes egyens�ly�rz�kkel �s f�rges�ggel rendelkezzen, �s megtan�that� legyen sz�m�ra, hogy �rz�kenyen reag�ljon a testtart�s �s tests�ly v�ltoztat�sokra, valamint a k�z �s l�bseg�ts�gekre.