A l� fajt�i �s csoportos�t�suk

A v�ltozatos hasznos�t�s�nak megfelel�en az �vezredek alatt sok, egym�ssal t�bb�- kev�sb� rokon fajta keletkezett �s t�bbf�le t�pus alakult ki. A fajt�k a hasznos�t�snak megfelel�en v�ltoztak is, hiszen egyetlen egy sem k�pviselhette az �lland�s�got. B�r az egyes fajt�knak a sz�ne, nagys�ga, k�lleme, bels� �rt�km�r� tulajdons�gai elt�rnek egym�st�l, m�gis megfigyelhet� egy bizonyos s�ma a faj domesztik�ci�j�t�l kezd�d�en eg�szen a fajt�k napjainkig tart� fejl�d�s�ben

Ennek a soksz�n�s�gnek h�rom t�nyez� az alapja. A k�rnyezet, az emberi beavatkoz�s �s a genetikai alap. A domesztik�ci� �ta l�trej�tt fajt�k figyelemre m�lt� �r�k�t�k�pess�ggel rendelkeznek, vagyis azzal a tulajdons�ggal, hogy jellegzetess�geiket k�vetkezetesen �tadj�k ivad�kaiknak. Min�l r�gebbi egy fajta, �s min�l kivesebb g�nhat�s �rte kialakul�sa �ta, ann�l egys�gesebben �r�k�ti �t a k�ls� �s bels� �rt�km�r� tulajdons�gait a k�vetkez� nemzed�kre.

A vil�gon l�tez� t�bb mint 100 l�fajta csoportos�t�s�ra t�bbf�l lehet�s�g k�n�lkozik. Mindegyik szubjekt�v alapokon nyugszik, m�gis d�nt� objekt�v t�rv�nyszer�s�gek figyelembe v�tel�vel rendszerez. T�vedhetetlen csoportos�t�s nincs, de hissz�k, hogy a legkisebb szakmai hib�t akkor k�vetj�k el, ha a fajt�kat a melegv�r�, hidegv�r�, p�ni- �s kisl�fajt�k, valamint haszn�lati t�pusok szerint k�l�n�tj�k el.